Abban mindenki egyetért, hogy szmogriadó esetén korlátozni kell az autóforgalmat (illetve hát inkább előtte kellene, előrejelzés alapján, de ebbe most ne menjünk bele). Szinte adja magát az elképzelés, hogy legyen ingyenes a tömegközlekedés, melynek hatásra az emberek jobban elfogadják az autóhasználat korlátozását, illetve ami azokat is tömegközlekedésre késztet, akiknek amúgy nem is korlátoznák az autóhasználatát. Mi ezzel a baj?
1. Nem igazán működik. Jól mutatja ezt Szeged példája, ahol az ingyenes tömegközlekedés hatására nem igazán csökkent az autóforgalom. De hát miért is csökkenne lényegesen? Az emberek többsége nem azért használ autót, mert a tömegközlekedés drága, hanem mert autóval legtöbb esetben gyorsabb, kényelmesebb, rugalmasabb a közlekedés, és mert megengedheti, hogy autót használjon. Így volt Tallinnban is, ahol két éve egész évben ingyenes lett a tömegközlekedés, az autóforgalom meg csak 2-3%-kal csökkent. Persze szmogriadó esetén némi pszichológiai hatása lehet az ingyenes tömegközlekedésnek, hiszen az autót használók egy feléjük tett gesztusként érzékelhetik, amit illik viszonozni. Valószínűleg ez a hatás azonban minimális.
2. Nem hatékony. Tegyük fel, hogy az ingyenes tömegközlekedéssel sikerül az autóforgalmat 5%-kal csökkenteni (aminek persze semmi értelme, legalább 30-40-50%-kal kellene, hogy érzékelhető legyen a hatás, különösen ha a növekvő igény kielégítésére régi füstokádó buszokat állítanak forgalomba). Budapesten az egy napra eső BKK jegyárbevétel 164 millió Ft. Ha a tömegközlekedés ingyenes lesz (beleértve ebbe azt, hogy a bérletek érvényességét meghosszabbítják), ez a bevétel kiesik, azaz Budapest (esetleg a kormány) fogja kifizetni. Biztos hogy ez a leghatékonyabb módja 300-600 millió Ft elköltésének? Ennyi pénzből lehetne pl. több felvilágosító kampányt csinálni a légszennyezésről, kerékpárutat fejleszteni, elektromos buszokat venni, stb.
3. Igazságtalan. A szmogot Budapesten elsősorban az autóforgalom okozza, a tömegközlekedők sokkal kisebb részben járulnak hozzá. Az ingyenes tömegközlekedés költségét mégsem az autósok, hanem a köz állja. Ráadásul a jellemzően bérlet nélküli autósoknak egy nap ingyenes tömegközlekedés akár 1-2 ezer Ft megtakarítását is jelentheti, míg a bérletes tömegközlekedők csak 3-400 Ft-tal lesznek beljebb (persze ez az igazságtalan jegyrendszer miatt van így, lásd az arról szóló bejegyzést).
Mi lenne az igazságos és működő megoldás? Először is a szmog miatt fellépő extra költségeket nyilván annak kellene fizetni, aki a szmoghoz leginkább hozzájárult, azaz Budapesten leginkább az autóhasználóknak és kisebb mértékben a szilárd tüzelőanyaggal fűtőknek (ez utóbbi nyilván inkább a külvárosokra jellemző). És itt nem csak az esetlegesen felmerülő extra tömegközlekedési költségekről van szó, hanem szmog miatt felmerülő egészségügyi költségekről (a http://www.penzcentrum.hu/karrier/tizezrekbe_fajhat_a_magyar_csaladoknak_a_szmogriado.1053299.html) illetve a nem vagyoni károkról is, azaz amiért az emberek nem sétálhatnak, játszhatnak, stb. a szabad levegőn úgy, mint hogy egyébként tennék. Persze az autósoknak ezt nem feltétlen szmogriadó esetén kellene kiköhögniük - ennyi pénzt néhány nap alatt össze se tudnánk dobni - hanem pl. úgy, hogy az autóhasználóknak légszennyezési díjat kellene fizetniük minden autóhasználatkor, pl. km-ként 50-100 Ft-ot (lásd a légszennyezési díjról szóló bejegyzést). Annál is inkább, mivel nemcsak szmog esetén szennyezik a levegőt, hanem mindig. Ha ez így lenne, sokkal kisebb eséllyel alakulna ki szmog. De ha mégis kialakulna a szmog (illetve már előtte), a légszennyezési díjat fel kellene emelni 5-10-szeresére (az nyilván jelentősen visszavetné a forgalmat), illetve az év során gyűlő légszennyezési bevétel egy részéből minden budapesti és Budapesten dolgozó kaphatna napi néhány ezer Ft-ot a szmog miatti kárainak enyhítésére.
Másik módszer az autók egy rézének kitiltása. Ez kevésbé igazságos, mert semmit nem kezd azzal a költségekkel, amik a szmog miatt sok családnál felmerülnek (lásd előző bekezdést). Budapesten ezt alkalmazzák úgy, hogy elvileg a legszennyezőbb autókat tiltják ki. Persze ezzel is vannak problémák. Először is a dízel autókat sokkal szigorúbban kellene korlátozni, mert több szennyezőanyagot bocsátanak ki (a Volkswagen botrány óta tudjuk, hogy ez alól még a legújabb dízelek nagy része sem kivétel) mint a benzinesek. Másodszor ellenőrizni is nagyon nehéz, mivel az autón nem látszik egyértelműen, milyen besorolás alá esik. Végül a kitiltást sokkal hamarabb életbe kellene léptetni, a meteorológiai előrejelzések alapján nagy biztonsággal előre lehet jelezni a szmog kialakulását. És persze több autót is kellene érintenie. Mindenesetre még mindig hatékonyabb, mint tömegközlekedés ingyenessé tétele.
